Elérhetőségeink

Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.

Telefon/Fax: 87/413-569

Email:
info@procerto.hu

Az ózon világnapja

 

1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben, ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. A Jegyzőkönyvet aláírók minden év szeptemberében tartják éves találkozójukat, amelyen igyekeznek minél több olyan intézkedést hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő.

Ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható. Ha a beiktatást követően nem sikerült volna jelentősen csökkentei a CFC-gázok kibocsátását, akkor 2050-re az északi félteke közepes szélességi zónája – ezen a földsávon él a legtöbb ember – elvesztette volna az UV-elleni ózon védelemnek a felét, míg a déli féltekén 70 %-os mértékben csökkent volna ez a a védelem.

Az ózonréteg a sztratoszférában található, a Földtől számított 10-50 km-es magasság között a közepes szélességi köröknél, a sarkköröknél azonban ez 8 km. Ha az ózonréteg által visszavert káros UV-sugarak (főként az UVB) a sztratoszféra alatti légköri rétegbe, a troposzférába jutnak az alábbi káros hatások alakulhatnak ki, többek közt:

  1. ha egy élő sejtet UVB sugárzás ér, akkor károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák,
  2. az erős UVB sugárzás gyengíti az immunrendszert, így csökkenti a fertőző – köztük a gombás – betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet,
  3. nő a bőrrákos betegek aránya, főleg a világos bőrű emberek között (A bőrrák rendszerint többszörös napfény-expozíció hatására alakul ki, főként idős korban.) az UNEP eredményei szerint a sztratoszféra ózontartalmának tartós, 1%-os csökkenése a bőrrák előfordulási arányának 2%-os növekedését vonja maga után,
  4. nő a szemkárosodás (szürkehályog) kialakulásának veszélye
  5. olyan mikroszkopikus egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik,
  6. a planktonokat károsítja, így azok kevesebb szén-dioxidot tudnak kivonni a légkörből, gyorsítva ezzel a is a globális felmelegedést és megbontva a tengeri táplálékláncot,
  7. egyes halfajok (például: szardella, makréla) ivadékai elpusztulhatnak
  8. haszonnövények (például kukorica) esetében genetikai mutációkat idézhet elő.

Sajnos a légkörbe jutott, ózont károsító anyagok lassan bomlanak le, így még előfordulhatnak „visszaesések” – mint pl. tavaly az Antarktisz felett ismét vékonyabb lett   de egyes vizsgálatok szerint 2068 körülre (azaz majd’ 100 évvel az első észleléstől) visszanyerheti az eredeti, 1970-as állapotát az ózonréteg...

 

forrás: felsofokon.hu